Gyakorlónapló: írd le, mit gyakoroltál

A zenészek régi titka, hogy a fejlődést nem érzed, csak visszanézve látod. Ezért érdemes naplót vezetni. Nem kell hozzá semmi különös: egy vékony füzet a kottatartó mellett és egy toll.

Mit írj bele?

• A dátumot és az időt. Hány percet gyakoroltál ténylegesen, a hangolás és a nézelődés nélkül?
• A feladatot. Például „C-dúr skála, két oktáv” vagy „a dal második versszaka”.
• A tempót. Ha van metronómod, írd fel, hány ütésnél ment hibátlanul. Ez a legbeszédesebb szám a füzetben.
• Egy megjegyzést. Mi nem ment? Hol akadtál el? Holnap ott kezdd.

Hogyan olvasd vissza?

Egy hónap után lapozz vissza. A metronómszámok szinte mindig felfelé kúsznak, csak a napi különbség túl kicsi ahhoz, hogy észrevedd. Ez a legjobb ellenszer a „nem haladok semmit” érzésre.

A napló arra is jó, hogy észrevedd, mit kerülsz. Ha három hete nem szerepel benne a skála, az nem véletlen. Vidd el a füzetet a zeneórára is: a tanárnak két perc alatt megmutatja, mivel telt a heted.

Rövid, de rendszeres

Egy napi húszperces gyakorlás többet ér, mint egy hétvégi háromórás. A napló ezt is megmutatja, mert a sok üres sor magáért beszél. A cél nem a hosszú bejegyzés. A cél az, hogy legyen bejegyzés.